Back to the Rafters (2021): Season 1, Episode 2 - Cross Currents - full transcript

Családban marad

Elektromosság. Nem látjuk. Nem érezzük
a szagát. De tudjuk, hogy ott van.

- Ez meg mi?
- Egy vázlatrajz.

Miről?

Egy jegesmedvéről. Kakit tettem
egy festményre, mert tiltakozik a világ.

Pfuj!

Biztonságot, védelmet
és meleget nyújt egészen addig...

Amíg nem teszi többé.

Biztos, hogy ne vigyelek el?

Nem kell, taxit hívtunk.

- Ne legyen festékes a szőnyeg!
- Nem is festek.



Akkor majd ha festesz.
Cassie-nek így is elég dolga van.

A rövidzárlat váratlanul történik.
Működésbe lép a megszakító, és bumm!

Miért nem mehetek?

- Mert csajos este van.
- Én is csaj vagyok.

De túl fiatal.

- Mi meg fiús estét csapunk.
- Akkor genderfluid leszek ma este.

- Az mit jelent?
- Később megtudod.

-És ha visszatér a fény...
- Vagy mégsem.

Mindig megkönnyebbülünk.

Donna szexcuccokat árul.

Elég!

Itt a taxi!

-Ellenállás.
- Tud várni?

- Semmi gond.
-Hőt termel.



A feszültségszabályozó pedig

az ellenállást reosztáttal szabályozza.

- Kapcsolom, Nathan.
- Rendben.

Táska, kulcs, hitelkártya megvan?

Én nem veszek semmit.

- Hát te, anya?
- Soha ne mondd, hogy soha!

- Köszi, Dave.
- Jó, ha hasznos az ember.

- Bár hasznosabb is lehetne.
- Menjünk, mielőtt meggondolom magam.

- Csak azt veszem meg, amit felpróbálhatok.
- Érezzétek jól magatokat!

- Pá!
- Mi ez az egész?

- Mire gondolsz?
- Anya és közted.

Semmi.

Mi történt anya és közted?

Kár, hogy az életet
nem reosztát szabályozza.

- Azta!
- Te jó ég, hova csöppentünk?

Nézd csak Donnát!

- Hát itt vagytok! Két gyönyörűség!
- Te is jól nézel ki!

Hogy vagy?

Jó dolog legalább egy estére
másra gondolni.

Még próbálkozhattok.

Igen.

Nem éppen
egy hagyományos nőegyleti gyűlés, mi?

Van, aki csípné ezt.

- Buradeenában is tarthatnátok.
- De sokan elleneznék.

Iszom valamit.

Ezzel a lánnyal együtt járok szteppelni.

Stella, hát eljöttél! Bátor csajszi!

Donna mindig megmosolyogtat.

Igen. Úgy hiányzik.

De neked ott van Tessa.

Igen, de Donnával rég ismerjük egymást.

Itt az én Donnám.

Anna, Julie. Julie, Anna, Ben édesanyja.

Te vagy az a híres Anna,
akiről annyit hallottam!

Végre megismerhetlek!

Nem látogatunk olyan gyakran ide,
mint szeretném.

- Meddig maradtok?
- Holnap megyünk vissza.

De hamarosan sokkal többet jövök majd.

- Erre igyunk!
- Jó.

- A vendégeim vagytok.
- Már meg is kedveltelek.

A gyakori viszontlátásra!

Azon vagyok. Egészségedre!

Nézed a híreket. Értem.

Mindig másokról van szó bennük,
aztán hirtelen te is bekerülsz.

Remélem, hamar megoldódik.

Reméljük, nem történik velünk is az,
mint a Mascot Towersnél.

Majd szólj, ha van valami újság,
és segítünk, amiben tudunk.

Kösz, de már így is segítettetek
az előleggel.

Nem kérek többet tőletek.

Csak nem gondolja az ember,
hogy az egyetlen vagyona...

És a munka sem segít.

Lecsúsztam egy fontos határidőről
a történtek miatt.

Elégedetlenek.

- Meg kell érteniük.
- Úgyis gondolkodtam, hogy otthagyom őket.

- Hajléktalan munkanélküli?
- Úgy érzem, megrekedtem.

Csöbörből vödörbe.

- Ne légy meggondolatlan!
- Nem a tanácsodat kértem, apa.

- Csak mondtam.
- Én is.

Rohadt hülye húzás lenne.

Ne haragudj!

Csak anyád miatt érzékeny vagyok
az elhamarkodott döntésekre.

Volt egy ötlete.

Komoly?

Nem kéne annak lennie.

De az lehet.

Nézzünk filmet, gyerekek?

A fiús esték sem olyanok már, mint rég.

Nekem mondod?

És túl a pikáns szürke ötven árnyalatán,

amit mindezek sugallhatnak,
segítenek bebizonyítani valamit.

Az otthoni elvárás könnyed bilincse,

világnézetünk szemellenzője,

hangunk korlátozása,

mindaz, amivel eddig tárgyiasultunk,
már a múlté.

És mi a jelen?

Kötözd össze!

Kötözd le!

Tárgyiasítsd a férfit,
hadd járjon a mi cipőnkben egy estére!

- Szó szerint, ha úgy tartja kedve.
- Ez az, Donna!

Igen!

És amint kioldoztad, súgd a fülébe:

"Most már tudod,
miért akarunk szabadságot."

- Kéjes szabadságot, hölgyeim.
- Igen!

Hogy kiszórakozhassuk magunkat,
és politikai nyilatkozatot tehessünk.

Most pedig igyatok, és gyertek költeni!

Bocs, szólít a kötelesség.

Veszel valamit Dave-nek?

Igen, lehet,
hogy beszerzek ezt-azt későbbre.

- Megvárod, míg hazaértek. Jó döntés.
- Igen.

Figyelj, Cassie, nem lenne gond,
ha Rubie itt maradna egy ideig?

Őt nem kell meggyőzni,
de te mondhatsz nemet.

Örülnénk, ha nálunk maradna. Ha segít.

- Észrevetted a feszültséget?
- Nem akartam szóba hozni.

Csak meg kéne beszélnünk egyet s mást.

Másképp gondolkodunk egy fontos kérdésről.

És nem kéne, hogy Rubes is bekavarjon.

Bármit megteszünk, ami segít.
Dave mit szól hozzá?

Biztosan beleegyezik.
Csak most döntöttem el ezt.

Remélhetőleg megoldjuk a dolgot,
és visszajövünk segíteni nektek.

Ez a vita tárgya?
Hogy többet legyetek itt?

Sokkal többet.

Amikor egy házban pislákolnak a fények,
az lehet kisebb baj,

de komoly is. Csak egyféleképpen
lehet kideríteni, melyikről van szó.

Látogasd meg a nagypapát!

Majd megpróbálom beszorítani.
Csak vicceltem, anya.

- De sok dolgunk lesz, ugye?
- Kirúgunk a hámból.

Csak bírja az a hám.

- Béna, apa.
- Tudom.

Ti is maradhatnátok.

Inkább kicsit kettesben lennénk
így az évforduló után.

Kéjes szabadság! Megvan benned, mi?

Ebből elég! Jövő hétvégén találkozunk!

- Szeretlek, anya. Szia, apa!
- Szia!

Nyugodtan nevelheted!

- Te meg pihenj!
- Sziasztok!

Apád említette a munkádat.
Csak semmi elhamarkodott döntés!

Jó utat!
És bármi is a probléma, oldd meg, oké?

- Szeretlek.
- Én is.

Téged is szeretlek, kicsim!
Ne hagyd, hogy Ruby tévútra vezessen!

- Majd én vezetem őt!
- Ez a beszéd, öcskös!

- Sziasztok!
- Helló!

- Jól van.
- Sziasztok!

Pá!

Sziasztok!

- Na ez nincs nekünk Buradeenában.
- Csak élvezzük az utat!

- Öt órán keresztül hallgatunk róla?
- Meglátjuk. Ez a te ügyed.

- Én jobban érvelek otthon.
- Jó.

- Apa?
- Igen.

- Sziasztok!
- Na jó. Edward,

megtervezzük a programunkat?

- Galéria!
- Hétvégenként kiállítás van az utcában.

- Megnézzük?
- Igen!

- Valami nem stimmel.
- Ja.

Anya célzott rá Cassie-nek,
hogy vissza akar költözni.

- Ide?
- Igen.

De imádják Buradeenát.

- Apa imádja.
- Anya is.

Vagy mégsem?

Nem mehetsz el, amíg nem láttad anyádat.

- Ő nem fog jönni, apa.
- Dehogynem fog!

Kár, hogy kihagyta
a Kung Pao csirkét, nem?

- Ne rohanjatok el!
- Apa, ne haragudj, de...

El akarjuk kerülni a forgalmat.

De visszajövünk, jó?
És Ruby eljön meglátogatni.

Ruby?

Ja, persze, Ruby.

Jövő hétvégén jövünk!

- Vezess óvatosan, fiatalember!
- Persze, Ted.

Holnap találkozunk.

Hiányozni fogsz, apa.

- Miért borít ki most?
- Mindig kiborított.

De nem így.
Évekig jól viselted. Most miért nem?

Apa csak szeretne több időt
tölteni velünk, távol ettől a helytől.

Talán inkább te szeretnéd ezt.

Ő csak a Kung Pao csirkére emlékezett.

Az orvosok mondták neked, hogy
semmi értelme hozzá kötni az életedet.

- Ő az apám.
- Arra se emlékszik, hogy jártál-e már itt.

- Sajnálom, de ez az igazság.
- Emlékezne, ha többet lennék itt!

Nem akarom,
hogy elfelejtsenek a gyerekeink!

Na ez már túlzás!

Eltávolodik egymástól a család, Dave.

Akarod, hogy vezessek?

Próbáltam tanácsot adni Nathannek,
de leállított.

Kedvesen, de határozottan.

Tudod, hogy tegnap este találkoztam
először Cassie legjobb barátnőjével?

Azzal,

aki a fiunkkal dolgozik.
Évek után ismertem csak meg.

- Nem vagyunk részesei az életüknek.
- Megvan a magunk élete.

Ők élik a sajátjukat. Így megy ez a
családoknál. Megint kérdezem: miért most?

Megmondom: apán kívül,

Cassie-ék újabb babát veszítettek el,

ezért szeretnék segíteni,
mikor újra megpróbálják.

Nathan és Edward hajléktalanok.

És kell, hogy legyen jobb iskola
Rubynak. Kezdetnek ennyi.

Nem kell a gyerekeid nyakán lenned,
hogy jó szülő lehess.

A családnál fontosabbnak tartod
azt a várost, ahol pár éve élünk.

Most én kérdezem tőled: miért?

- Megvan rá az okom.
- Halljuk!

- Buradeenában elmondom.
- Miért nem most?

Te itt érvelsz könnyebben, én ott.

Elektromosság mindenütt.

Csendben vesz körül.

Míg szikrák nem repkednek.

Isten veled, Akropolisz!
A Pezsdülj el hazatért!

Annyi görög van itt, hogy még

a kenguruk is görögül beszélnek?

Igaz történet.

Ki tudta, hogy minden
nagy ausztrál szörföző görög származású?

Így igaz. Azért sikeres

minden ausztrál világbajnok,
mert elpezsdülnek.

- Tökre fel vagy dobva!
- Ja.

Milyen érzés, hogy ennyi követőd van?

Megszokja az ember. Nagyszerű érzés.

Gondoltam.

Üzenem Nathannek és Cassie-nek,
hogy később találkozunk.

Figyu, Ben egész nap dolgozik?

- Úgy tudom.
- Rendben, akkor

jó szórakozást a művészeti... akármihez!

- Csá, Rubes!
- Csá, Carbo!

- Örültem a találkozásnak!
- Én is!

Nem akármilyen teljesítmény,
ha szabad ezt mondanom.

Ez nagyon tetszik. Gyertek, nézzétek ezt!

Hát itt volnánk.
Gyere, Ed, nézd ezeket a képeket!

Jó ízlésed van.

Ezek itt mind eredeti Whitemanek.

Magának jó az ecsetkezelése.

A lánya csodálatra méltó érettséget mutat.

A húgom.

Szóval kései gyerek.

Gyakran bölcsebbek a koruknál.
Az a küldetésük, hogy tanítsanak minket.

Ezer dollár. De neked csak 950.

- Jó.
- A lánytestvérnek nagylelkű báty kell.

Minden bátynak kell pénz
a nagylelkűséghez, de én nem lehetek az.

Pénzszűkében van. Meg tudom érteni.

- Te festesz...
- Ruby.

Charles. Örvendek!

Az utolsó művem miatt
botrány volt a suliban.

Hú, ez nagyon érdekel.

Menjünk tovább!

Várj, Eddie!

A művészet unalmas!

Fiam, nem rohanhatsz így el
apa elől, érted?

Na, gyere!

Ugye nem próbálsz összehozni vele?

Ugyan már! Annyira maga alatt van,
hogy észre sem vesz.

Az tuti. Most negyedszerre jegyezte meg,
hogy le van égve.

Hát tudod, összedől a háza.

Te nem beszélsz állandóan a problémáidról.

Könnyebb arról társalogni, hogy
le vagy égve, mint arról, hogy elvetéltél.

- Elegem van a problémáimból.
- Menjünk innen!

- Hova?
- Haza.

Komolyan el kell merülnöm a festésben!

Gyerünk, Eddie, mozgás!

Charles, az új barátja,
csak úgy lazán megjegyezte,

hogy szeretné látni a munkáját.
Ő meg, mint akit kilőttek.

Rubes, ne rohanj!
Jövő szombaton visszajövünk.

Charles itt lesz holnap. Gyere!

Jutalékot kéne kérnem.

Megint a pénzzel jön.

Több együttérzést!

- Otthon, édes otthon.
- Értettem, Dave.

Csak maradjon az a mosoly az arcodon,
még ha hűvös is.

Megpróbálom. Nem akarok veszekedni.

Én sem. Ezért örülök, hogy itthon vagyunk,
így megmutatom, és nem elmondom,

miért akarok maradni. Csak figyelj rám!

- Nem garantálok semmit.
- Csak hallgass meg!

Tökéletes időzítés!
Most javítottam meg a kapcsolótokat.

Amire Dave karácsony óta készült?

- Nem lehet elsietni az ilyesmit.
- Köszi, értékelem.

- Hol van Rubes?
- Kapott még egy hét szabadságot.

Vigyázz, Sydney! Rubes ciklon-veszély!

- Motorozok egyet, ha akarsz...
- Talán később.

A munkapapírok az asztalodon vannak.
Minden elintézve.

Kösz, hogy tartottad a frontot.

- És a vizsgaeredményem is megvan.
- Ne rohanj már el! Hogy sikerült?

Szerintem a főnök fel lesz dobva.

Örülök neki.

Három év múlva meglesz a képesítése.

Nem fogom cserben hagyni.

Nem lehetne, hogy inkább Stan Bridgemannél

legyen ipari tanuló?

Stan Brightman
nem vesz fel ipari tanulókat.

- Akkor valaki más.
- Száz km-es körzetben csak én vagyok.

- Akkor jöjjön velünk!
- A városból menekült ide,

nem akar visszamenni. Ha nem segítettem
volna az apámnak annak idején,

nem tudom, hol lennék most.
Ezt hívják a mesterség továbbadásának.

A gyerekeidnek is vannak gondjaik.

Ők már a harmincas éveikben vannak.

Vigyük be ezeket, és menjünk kávét inni!

Micsoda meglepetés!

Ahol ők esznek, ott jó a kaja.

- Üdv újra itthon, Julie!
- Köszi.

Van, aki egyetért Rubyval.

Tökéletes időzítés!

Nem mindegyik tahó.

- Nem tudtad megállni, hogy beköszönj?
- A szokásosat, kösz!

Ülj le!

- Visszajöhetsz dolgozni, amikor akarsz.
- Kösz.

Ha az jön, hogy hiányzom majd neki,
ő is fog nekem.

Ez jött volna. De van, ami fontosabb.

Nézd meg az árakat!

Ha eladnánk az itteni házat, abból csak
egy kis lyukat tudnánk venni Sydneyben.

- Főleg, ha Nathannek is segítenünk kell.
- Majd találunk valamit.

Csak jelzáloggal menne.

Megint el akarsz adósodni, a mi korunkban?

Legalább nézzünk körül!

Van megtakarításunk is.

Pá, biztonsági háló!

Majd én is ráguglizok az árakra.

Sok szerencsét hozzá!

Már hallom is Rubyt:
"Nem lakom ebben a lyukban."

És a sulik sem jobbak a környékeken,
ahol lenne pénzünk házat venni.

- Ezek feltételezések.
- Te meg csak ábrándozol.

- Csak keresni kell...
- Csak tessék!

Dugd a homokba a fejed!

Jó.

Így ni!

Tessék, Picasso!

Köszönöm.

Sok kutya van errefelé?

Nem szedegetsz kutyakakit holnap.

Anélkül nem mutathatom meg Charlesnak.

Szedj ebbe a dobozba!

Maradj!

Minden nagy művészt félreértenek.
Majd később szedek.

Még provokatívabb lesz a mű.

Otthon találkozunk?

Négy körül. Hozok vodkát.

Szuper!

Sétálok egyet.

Kicsit feszült?

Majd ő elmondja.

Szükségem lenne egy szívességre.

Csak maradjon köztünk!

Az egyik legegzotikusabb élőhelyünk...

PEZSDÜLJ EL ÉLŐ ADÁS ÉLŐ 6,3K
ÜDV ÚJRA ITT, CARBO! @CYBERTRUCKDRIFTING

GÖRÖGORSZÁG JÓL ÁLL NEKED, CARBO!
@CARBONATEDLONGBLACK

...a kedvenc vadvilágotokhoz.

ÜDV BRAZÍLIÁBÓL!
@AVNDLHGHTSBR

Benno! Mosolyogj! Elpezsdülsz.

Mindent streamingelni kell?

Carbo visszatér. Üdv itthon, Carbo!

Üdv itthon, Carbo!

Nagy pillanat, rajongói kedvenc.

Ismeritek a haveromat, Bennót,
és a Hajós Klubot.

- Benno kissé félénk.
- Örülök, hogy visszajöttél.

De nem vagyok szappanoperasztár.

Carbónk napjai.
Majdnem olyan jó, mint a Pezsdülj el.

- De nem olyan jó, mi?
- Carbo, hányszor mondtam már?

Ez egy klub, nem filmstúdió.
Itt nincs streamingelés.

- "Üdv újra itthon, Carbo?”
- Ja, ez is.

"Milyen volt Görögország?”

Milyen volt Görögország?

Tudnád, ha néznéd a "Pezsdülj el"-t!
A mi Donnánk nem rajongó.

Nem vagyok senki Donnája,
csak azt mondom: "Kifelé!”

Zavarod a vendégeket.

Hozok neked egy sört a teraszra.
De most kifelé! Nyomás!

- Csipkedd magad!
- Csipkedd magad! Ez csúcs!

Donna sosem okoz csalódást.
Gyerünk, Benno!

Bocs!

Csak bosszantani akar! Bizony!

Annyi mém van rólam,
csak győzzem szelfibottal.

Mémek.

És GIF-ek.

Mémek?

- Hagyd már békén Donnát!
- De a rajongók imádják.

Gyerünk, csipkedd magad, emlékszel?
Óriási volt!

Influenszer vagyok,
egymillió feliratkozóval.

- Nem hittem, hogy befutsz.
- Kishitű.

- Hol van Retta?
- Süt-főz, jó feleséghez illően.

- Ezt jobb, ha nem hallja.
- Ő nevetne először rajta.

Az emberek túl komolyan veszik az életet.

Miért van ennyi követőm?
Mert megnevettetem őket.

- Gondolod?
- Miért csinálnám, ha nem így lenne?

Hogy van Theo?

Egyre jobban hasonlít az apjára.

Szegény gyerek.

És te? Jól vagy?

Azt hittük, ezúttal sikerülni fog.

Újra megpróbáljuk, ha megkapjuk a pénzt.

Cassie-nek nehéz lehet.

Nem adja fel.

Felrázva, nem keverve,

- egy citromszelettel, Mrs. Bond.
- Köszönöm.

Egészségünkre!

És fel a fejjel!

Már a levegőben volt a dolog.

David szeret téged.

Tudom. Mégis azt feltételezi,
hogy ez csak egy múló szeszély.

Miért, nem az?

Nem.

Sose hallottalak benneteket veszekedni.

Remélhetőleg nem is fogsz.

Azt se akartam, hogy a gyerekek veszekedni
lássanak minket, ezért halogattuk ezt.

Majd meglátjátok.

Még meg is lephet.

Mire gondolsz?

Talán van pár eredeti gondolata,
hogy hogyan érvényesítse az elképzelését.

Sosem lehet tudni.

Tényleg?

Ez isteni!

Jól jön majd,
hogy tiszta fejjel gondolkodj ma este.

Hol a mocid?

Inkább ezt hoztam.

Tökéletes motorozás tökéletes befejezése.
Bár csak te csapattad.

Nekem jó.

- Nem számítottál erre?
- Csak úgy kimondta, az ágyban.

Te biztosan eléggé...

Még mindig eléggé...

Átköltözöm a haveromhoz,
hogy egyedül lehessetek megoldani ezt.

Hátul vagy, nem zavarsz.

Könnyebb veszekedni, ha nincs ott más.

Remélem, nem veszekszünk.

De van ennek előnye is.

- Kibékülős szex.
- Hé!

- Az a legjobb.
- Mondja a szakértő.

Korán kezdtem.

De komolyan.

Átköltözöm a haveromhoz.

Csak beugrom pár cuccért.

- Hétfőn visszamegyek dolgozni.
- Kösz, haver.

Mi van, ha Julie nem enged?

Meg kell győznöm.

És ha nem sikerül?

Nem tudom, mi lesz.

A sulis kiállításra
festettem egy képet a világról.

Ez jobb. Az állatok
érzelmessé teszik az embereket.

- Képzeld el kakival a tetején!
- Hol van Julie?

Hazamentek egy időre.

Bejöttek hozzád, emlékszel?

De ő úgy néz ki, mint Ruby.

Ruby is vagyok, nagypapa.

De Ruby velük szokott jönni.

Általában igen.

Szabadon hagytak egy kicsit.

Ezt holnap megmutatom Charlesnak.

Charles Whiteman. Nem Blackman.

- Ő a híres. De már meghalt.
- Túl sokat beszélsz.

Hol van Julie? Ruby Julie-val
szokott jönni, szóval ki ő?

Ő Ruby, nagypapa.
De tudod, mit? Most elmegyünk,

és megmondjuk anyának, hogy őt keresed.

Kaki? Hát illik egy kislánynak
ilyesmiről beszélni?

- Ne haragudj! Csak meg akartam mutatni.
- Hagyd!

Anyád mossa ki a szádat szappannal,

te kis mocskos szájú!

Nyugi, nincs semmi baj, nagypapa!

Semmi baj.

Bár akkor ismertem volna,
amikor normális volt.

Ismerted is.

Csak túl kicsi voltál, hogy emlékezz rá.

Látnod kellett volna őt veled,
amikor kisbaba voltál.

Én mindig csak
egy szomorú öreg bácsit láttam.

A többit el kell hinnem neked.

Ő volt a legjobb nagypapa.

Az tuti.

Tényleg azt hittem,
hogy a festményem felvidítja.

Tudom.

Anya mindig sokat sír,
miután elmegy innen tőle.

Csak próbálja nem mutatni.

Igen.

Felnősz, kislány.

Próbálok.

Tessa!

Paddo! De örülök neked!

- Azt hiszem, ez az.
- Téged is befogott?

Csak beszélt róla.
De gondoltam, besegítek.

Rendes vagy. Tedd le oda!

Te mit gondolsz?

Hát...

Általában jobban szoktam
előre megérezni az ilyesmit.

Hiányoznának.

Nekem is, nagyon.

Hát akkor jöjjön egy kis romantika!
Remélem, segít.

Én is.

- Nincs kedvem társasághoz.
- Ki mondta, hogy az lesz?

- A házon kívül evés társaságban történik.
- Nem mindig. Gyere!

Jó.

- Érzed ezt a békesség-illatot?
- Fejezd be!

Ennél jobb időt kérni sem lehetett volna.

Oké. Ez a jelzés arra, hogy húzzunk innen.

Mintha már láttam volna ezt egy filmben.

Egy romantikus vígjátékban
nincsenek eredeti ötletek.

A nagyim lakása szabad,
ha Julie-ék elmennek.

Nem lesz rá szükségem.

Mrs. R engedni fog.

Semmi gond.

Mi ez...

Majd meglátod.

Könnyű szem elől téveszteni
a romantikát, Mrs. Rafter.

Üdv a romantikában!

Ezt nem kapod meg Sydneyben.

Gyönyörű.

Ez az egész gyönyörű.

A kényes téma egész este nem hozható fel.

Szeretlek.

Én is szeretlek.

- Mehetünk?
- Igen.

Megy ez még nekünk.

Bizony.

És mindig is menni fog.

Igen.

Könnyű jól érezni magunkat
a lemenő napban.

Alkonyatkor már kevésbé.

És némi erőfeszítésre van szükség,
amikor az árnyékban vagyunk.

APUKÁM
A HŐSÖM

Jó együtt lenni a gyerekekkel.

Nincs egy unalmas pillanat.

A miénkkel sem lesz.

Jó éjt!

Jó éjt!

És amikor azon kezdünk töprengeni,

hogy mit hozd majd a hideg hajnal...

Te aztán rendesen szeded a lábad, Rubes!

Carbo vár.

Bár palackozni tudnánk a lelkesedését.

- Egy vagyont keresnénk.
- Én lennék az első a sorban.

Tudom. Bocs. Ünneprontó vagyok.

- Ott van! Carbo!
- Szervusz, Rubes!

- Szia!
- Mondtam Charlie-nak, hogy híressé teszem.

- Charles.
- Nem ártana helyesen mondani a neved.

Retta, üdv itthon!

Örülök, hogy látlak.

- Szia!
- Helló!

- Mesélj Görögországról!
- Szívesen.

- Hogy vagy, kicsi Theo?
- Pezsdülök!

- Azt gondolom.
- De nagyot nőtt!

Egyre jobban hasonlít az apjára.

Carbo az egész világon streamingel.

Híressé teszlek, Charles.

Remélem, Isten meghallgatja szavaidat.

- Ez tetszik. Oké, készen állsz?
- Igen.

Elmondom a bevezetőt.
Retta, te vagy az asszisztensem.

És a legnagyobb rajongód.

- Az egyetlen, akit megcsókolok.
- Ajánlom is.

Oké...

És...

Három, kettő, egy, felvétel!

A Pezsdülj el ma a fiatal
sydneyi ökokatasztrófa-művésszel,

Ruby Rafterrel jelentkezik élőben.

Cenzúrázták az iskolában,
és ma azért van itt, hogy megmutassa művét

a világhírű művésznek,
Charles Whitemannek.

Mutasd a festményt!

A kép címe:
"Kapzsi öregek, szegény jegesmedvék."

Te jössz, Rubes!

A medvék éheznek az olvadó jégen, mert
a politikusok nem látják az igazságot.

A cím változik, amikor hozzáadom ezt,
- így 3
- D-s képem lesz. Közelíts, Retta!

Nagy szarban.

Abban leszünk, ha nem változtatunk.

A tiltakozás művészete. Bravó, Ruby!

Ezért cenzúráztak az iskolában!

Hallottátok. Cenzúrázták.
Legyen ez a trend!

A változás velünk kezdődik!

Igen!

Bizony, így van!

Velünk kezdődik.

Holnap felmondok.

Megelőztél minket.

Kösz, Tessa. Nagyon kedves tőled.

- Tegnap este kellett volna kipakolnunk.
- Az állati romantikus lett volna.

Meleg maradt a kaja?

- Igen.
- És izzott köztetek a levegő.

Igen.

De?

Jó reggelt, Dave!

Szia, Deb! Miben segíthetek?

Nem tudod, Paddo fent van-e már?

Ő most nincs itt.

- Azt mondta, egy haverjánál van.
- Nem, tegnap este itt tettük ki.

- Értem. Nem is vettem észre.
- Igen. Buli volt.

De nem volt túl jó kedve.

Tényleg elmentek?

Az unokatesómmal horgászni megyünk.
Gondoltam, ez talán feldobná.

Előbb beszélhetnék vele?

Igen, persze.

Semmi közöm hozzá.
Tegyétek, amit jónak láttok!

De igenis van közöd hozzá.

És jó barát vagy.

Ha menned kell, hát menj, haver!

Felöltözöm, és lépek.

Még nem hoztunk döntést, csak hogy tudd.

Anyám mindig azt mondja, hogy
keresni kell valami csendes helyet,

és a megérzéseinkre kell hallgatni.

Bölcs asszony.

Az.

Dave-re hat éve tört rá
a kapuzárási pánik.

Talán most rajtam a sor.

Tudom, mi az a középkor, meg a válság is.

A tiéd milyen volt?

- Inkább nem mondom el.
- De, kérlek!

Talán segít más nézőpontból látnom ezt.

Egy konyhában álltam...

körülöttem törött üveg.

A legjobb kristályt dobtam el...
Hogy megállítsam a férjemet.

Zokniban volt, így ha nekem
jött volna, elvágta volna a lábát.

Erre cipőt vett, hogy újra nekifusson,

és alaposan elverjen.
Erre hirtelen azt gondoltam magamban:

"Én ezt nem tűröm tovább.”

Szóval szó szerint
a törött üvegen át lépkedve távoztam.

Ezt nem tudtam.

Nem mondtam el neked.

Ettől elég bénának tűnik az én
"kevés nekem Buradeena"-bajom.

Nálad most telt be a pohár.

Náluk meg akkor. Így indokolt, nem?

Na és te hogyan tovább?

Elmondom Dave-nek.

Szóval el akarsz menni.

Igen.

Csak az üveget kíméld, jó?

Igyekszem.

Nem halaszthatjuk el, ugye?

Nem.

Én megyek.

Én maradok.

Jó.

A gyerekeknek szükségük van ránk, Dave.
A mi gyerekeinknek.

És nekem hiányoznak.

Buradeena csodálatos volt egy ideig.

De már nem az.

A gyakorlati dolgokat meg lehet oldani.

Könnyű azt mondani, hogy
majd megoldjuk a gyakorlati dolgokat.

Ezenkívül...

én szeretek Dave Rafter lenni.

Itt magamra találtam. Jobban, mint valaha.

Amikor gyerek voltam,
egyik helyről a másikra rakosgattak.

Aztán megismerkedtünk,
Dave és Julie lettünk.

Majd jöttek a gyerekek,

és Rafterék lettünk.

És ez nagyszerű volt...

egy ideig.

Útra keltünk, hogy újrakezdjük,
és az is jópofa volt egy darabig.

Aztán megérkeztünk ide.

Ez az a hely, ahol...

életemben először Dave Rafter lehettek.

És nem értem, miért kell ezt feladnom
azért, hogy jó apa vagy férj legyek.

Ha kíváncsi vagy, menj!

Remélem, sikerül
rátalálnod Julie Rafterre.

Nemcsak az anyára,
a lányra, vagy a feleségre.

Hanem őrá.

Julie-ra.

Én, ha visszamennék...

a múltba térnék vissza.

Értem.

Elbúcsúzol helyettem?

Igen.

Jézusom, hogy jutottunk ide?

Fogalmam sincs.

De így alakult.

Igen.

Hívjuk egymást?

Minden nap.

Harmincöt év.

És milyen csodás évek!

- Vigyázz magadra!
- Jó. Te is.

A gyerekeket puszilom!

- Felhívom őket. Elmondom, mi a helyzet.
- Nem hagyom, hogy állást foglaljanak.

Sok szerencsét Rubesszal!

Kösz.

Szia!

Élet és elektromosság.

Túlterheljük az áramkört,
kiégnek a biztosítékok.

Mi pedig...

sötétben maradunk.

A feliratot fordította: Szíjj Julianna

Kreatívfelelős Csonka Ágnes